A Ji Csing eredetét illetően felmerül a kérdés, hogy ki is írta, és mi volt vele a célja. A Változások Könyvében keletkezési idejét a kutatók az i.e.1. évezred első harmadára helyezik. Magát az írást Fu- Hszi császártól származtatják a legtöbben, néhányan Csou herceget, és még néhányan Wen királyt tartják szülőatyjának. Amiben azonban mindenki egyetért, hogy a legtöbb magyarázatot és a jelek rendszerezését maga Konfuciusz végezte. A kínai filozófus munkássága elengedhetetlen volt abban, hogy a könyv még ma is létezzék.
Ebben a különös világban olykor ösztönösen megérezzük, melyik alkotás nyújthat leginkább segítséget számunkra. A könyvek sokaságában azonban néha elfelejtjük miről is szól ez az egész. Nem arról, hogy különleges, természetfeletti képességre tegyünk szert, vagy éppen tárgyakat mozgassunk gondolatunk erejével. Egyszerűen csak utat mutat ebben a zűrzavaros világban, hogy néhány percre mi is megtapasztalhassuk mit jelent megtalálni a középpontot, a teljes békét és nyugalmat.
Egyes tudósok Kína legrégebbi könyvének tartják az ötezer évesre becsült Ji-king-et, vagyis a Változások könyvét. A Ji-king csodálatos módon határozta meg Kína hétköznapjait: a történelem során a nagyobb döntéshozatalok előtt a császárok, a katonák és a tudósok egyaránt rendszeresen tanulmányozták, és lényegében e köré a mű köré épült a taoizmus és a konfucionizmus is. A kínai feng shui mesterek ugyanúgy tanulmányozzák ma is, mint elődeik, noha nincs könnyű dolguk, hiszen a Ji-king nem könnyen emészthető olvasmány, egzakt megfogalmazások helyett általában szimbólumokat alkalmaz. A Ji-king egyik alaptétele az ellentétek elmélete, amit a szerző jin-jangnak nevezett el. Az ellentétek ütközéséből és egymásra hatásából jön létre a csi, az az egyetemes energia, amely egyfelől a világmindenség létrejöttéért felelős, miközben azt is ellenőrzi, mi történik a földön és az égben.
A cikk megírásához egy barátomtól kértem kölcsön a saját példányát. Pár napra kaptam csak meg tőle, mert azt mondja, szinte naponta szüksége van a Ji Csingre. Ha bármilyen kérdés felmerül benne, azonnal a könyvet faggatja, mert mindig elgondolkodtató és használható választ kap tőle. Kíváncsivá tett. A Ji Csing a világirodalom egyik legrégibb és legnagyobb hatású könyve. Kína legfontosabb írásos emléke, több évezredes bölcsesség sűrűsödik benne. A Bibliával és a Koránnal együtt ez a legtöbbször lefordított és forgatott könyv a világon. A neves pszichológus, Jung is gyakran használta, mert meggyőződése volt, hogy a Ji Csing válaszainak találatértéke messze túlmutat a véletlen valószínűségen. Ez az egyetlen interaktív könyv a világon. Egy könyv, amellyel beszélgetni lehet - mondja Müller Péter. - Tanító szellemek állnak mögötte, ezért úgy érdemes hozzá fordulni, mintha mesterünket kérdeznénk. A lapok az általad feltett kérdésnél sokkal mélyebb és szélesebb értelmű választ adnak, s ezzel rávilágítanak a valódi problémádra, igazi kérdésedre is."
A hagyomány a mitikus Pao-hszi császárnak tulajdonítja a Változások könyvét. Pao-hszi olyan személyiség Kína történetében, mint a mi kultúrkörünkben Mózes. Kína az ő idejében vált szellemi központtá, ő alapozta meg azt a társadalmi rendet és műveltséget, amely a későbbi hatalmas birodalomhoz vezetett. Kr. e. 2800-ról van szó. Biztosat senki sem állíthat, azonban abban egyetérthetünk, hogy az ő esetében, Mózesében és más mitikus személyiségeknél talán nem is ez számít. Hús-vérségüket felülmúlja, a kérdést elhalványítja az, amit ránk hagytak. Pao-hszitől a Változások könyvét örököltük, a kuák biztosak, itt vannak, évezredeken át, kontinenseken keresztül jutottak el hozzánk. A legenda szerint Pao-hszi egy teknősbéka páncélján talált rá a nyolc trigramra.